Nemzeti Emlékpark - Recsk

Nemzeti Emlékpark bemutatása

Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. Magyarország leghírhedtebb kommunista kényszermunkatáborának helyén 1996-ban nyílt meg a megrázó emlékpark.

A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített.

A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöld hajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.

Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re délre található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik, már az útról jól látszik a felhagyott kőbánya. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd a tér közepén az emlékmű, a két rácsos fehér kőrom közé illesztett márványgolyóval, melynél mindig van koszorú, virág. A bejáratnál egy domborműves térképen láthatjuk a tábor eredeti képét, majd beljebb egy nagy információs tábla tájékoztat minket az emlékpark látnivalóiról.

A visszaemlékezések alapján rekonstruált lakóbarakkban közel kétszáz ember aludt a fából ácsolt, durva priccseken. Láthatjuk a primitív „mosdót”, és az ajtó nélküli négylyukú árnyékszéket. A barakkhoz kapcsolódó épületben rendezték be a múzeumot, egykori ávós egyenruhákkal, rabruhákkal, eredeti munkaeszközökkel, a rabok által készített tárgyakkal. Számos korabeli fénykép dokumentálja a tablókon a tábor bizarr életét.